Akinek aktuális volt, az bizonyára már túl van az óvoda- és iskolaválasztáson. De mindig vannak habozók és mindig vannak olyanok, akiket az élet kényszerít arra, hogy változtassanak. Nekik is szólhat a SOFT intézményismertetõje, amit már a tanév lezárása után kaptunk. De a legfontosabb, amiért olvashatnak a SOFT-ról, annak oka igen egyszerû: azt a sokféle szolgáltatást, amit az intézmény nyújt, nemcsak az óvódások vagy az iskolások és szüleik tudják igénybe venni. Terjedelmi okokból mi csak az általunk legfontosabbnak ítélt dolgokat - amelyek fõként az oktatáshoz, neveléshez kapcsolódnak - soroltuk föl, ennél jóval többel foglalkozik az intézmény. Aki még nem talált helyet gyermekének, érdemes érdeklõdni, mert lemorzsolódás mindig van.

Iskolánk óvodai, általános iskolai és szakiskola évfolyamokkal és speciális szakszolgálattal rendelkezõ gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény.
Neve: Speciális Oktató és Fejlesztõ Intézmény (SOFT).
Címe: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 4.
Telefon/fax: 290-8919.
E-mail: kondorspec@mail.matav.hu.

Feladata: a tanulásban és az értelmileg akadályozott gyermekeknek biztosítani a korai fejlesztést, az óvodai ellátást, a képzési kötelezett tanulók iskolai oktatását és nevelését, valamint a speciális szakiskolai képzést (pályaorientációs jelleggel). Az iskola elsõsorban a kerület gyermekeit látja el, de a lehetõségekhez mérten más helységbõl is fogadnak gyerekeket (pl. Gyálról, Vecsésrol stb.).

A sokrétû feladat ellátásra több tanulócsoportot hoztak létre:
1. óvodai,
2. autista,
3. középsúlyos értelmi fogyatékosok,
4. tanulásban akadályozottak alsó és felso tagozata,
5. speciális szakiskolai (pályaorientációs) csoport.

Az iskolában a következõ szolgáltatások mûködnek: logopédia, gyógytestnevelés, gyógyúszás, óvodásoknak és mozgássérülteknek, gyógylovaglás, korcsolyaoktatás.

A speciális Szakiskolában ezeket a szakmákat lehet megtanulni: asztalos, szabás-varrás, háztartási ismeretek, szövés, virágkötészet, kosárfonás, számítástechnikai alapismeretek és kézi könyvkötés.

Az iskola un. Információs központot mûködtet délelõtt 9-12 között hétfõnként, telefon: (06-30) 258-2645. A központ feladata, hogy eligazítást adjon a sérülteket érintõ kérdésekben (oktatási, egészségügyi intézményekrõl; munkahelyekrõl; kulturális és sportolási lehetõségekrõl; jogvédõ és érdekvédelmi szervezetekrõl stb.) A szolgáltatás ingyenes. Bárki igénybe veheti.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 47 ezer civil szervezet van az országban. Bár a legtöbb civil szervezet máról holnapra él, ennek ellenére a civil szféra éves bevétele a 400 milliárdot meghaladja. E nagynak tûnõ összegben már benne van az állami normatíva is azokért a feladatokért, amelyeket a szektor átvállalt az önkormányzatoktól. Az állami támogatás évrõl évre nõ, igaz, évrõl évre van infláció is. 1999-ben 82 milliárd forint volt a támogatás, 2000-ben pedig 95 milliárd.

A civil szférának bevételei is vannak, aminek csak örülni lehet. Annak viszont nem, hogy e bevételek nagy szórást mutatnak: 57%-uk Budapestre esik. Az 5 millió forint fölött gazdálkodók kétharmada is Budapesten található. Ezeknél a szervezeteknél vannak csak fõállású alkalmazottak, pedig a profi segítõkre nagy szüksége van a civil szférának. Az itt dolgozók bére is emelkedett. Míg öt évvel ezelõtt havonta átlag 30 ezer forintot kerestek, addig az átlagfizetés most 55 ezer forint körül mozog.

A növekedés kétségtelen, de még messze nem áll arányban a civilek által végzett munka társadalmi hasznosságával. Érdemes figyelembe venni azt a megállapítást, amit többen hangoztatnak: a közigazgatás civil támogatás nélkül nem lenne képes kellõ hatékonysággal ellátni feladatát. Ennek egyszerû oka van: a problémákra a civilek sokkal inkább érzékenyebbek, és sokkal hamarabb elkezdenek gondolkodni a megoldáson, s mire a hivatal észbe kapna, már ostromolják is a megoldással az illetékeseket. Mert a civil szférát kreativitás és együttmûködési készség jellemzi. Ez a kreativitás aztán átragadt az állami szektor egyes szereplõire is. Ez utóbbit lemérhetjük azon is, hogy a civil szféra kezdeményezésére létrejött lakóotthonok mellett egyre több nagy állami intézet pályázik és létesít félútonházakat és/vagy lakóotthonokat.

Ki hitte volna jó tíz évvel ezelõtt, hogy ennyi lakóotthon létesül, hogy az állami intézetek megkezdik önmaguk lebontását, s hogy majd mindezt törvényben is szabályozzák? A megtett utat szeretnénk dokumentálni következõ összeállításunkkal, s egyben segítséget adni azoknak, akik már túl vannak a fészekrakáson, és azoknak is, akik még csak most kezdik.

Mint a déli régió képviselõje, meglátogattam májusban Bólyban, a Baranyai Megyei Önkormányzat Értelmi Fogyatékos Gyermekek Otthona által szervezett Buborék programot. Számos hazai és külföldi vendég vett részt a színes és tartalmas programsorozaton. Az igazgatónõ és az elhivatott munkatársak évek óta tartó erõfeszítésének köszönhetõen, öt éve elindult az otthonban élõ 270 sérült foglalkoztatása is.

A támogatók segítségével felépült egy csodálatos foglalkoztató ház, amelyben kerámiamûhely, tankonyha, asztalosmûhely van, ezen kívül a kis konyhakert és állatokkal teli udvar is ad dolgot. A tetõtérben hat fiú kezdhet új, részben önálló életet, igazán otthonos körülmények között.

A látogatók aktív részesei lehettek a mûhelyekben folyó munkának, megismerhették a bólyi fiatalok hétköznapjait. A programsorozat végén nagy sikerû musort adtak az otthon lakói. Tudjuk a kollégákkal együtt, hogy az eddigi eredmények "csepp a tengerben", és a sok-sok rájuk bízott sérült ember életminõségének javítása még rengeteg feladatot ró rájuk, de az út, amelyen elindultak, csodálatos távlatokat nyitott meg egy szebb jövõ felé.

A bólyiak minden érdeklõdõt szeretettel fogadnak, a programokon kívül is. Érdemes meglátogatni õket. Gratulálunk munkájukhoz, és további lelkesedést, sikereket, kitartást kívánunk!

Meszéna Ági, Pécs

1. Az ÉTA szervezetének további kiépítése
2. A régiós szervezet kiépítése, a régiócentrumok felszerelése és munkájának aktivizálása.
3. Az oktatási intézmények lecserélt, használt, de még bõvítheto számítógépeinek megszerzése, feljavítása és tagszervezeteink rendelkezésére bocsátása.
4. Az elkobzott vámáruk elosztásában való részvétel szorgalmazása.
5. Szorosabb együttmûködés a Szociális és Családügyi Minisztériummal (pl. együttmûködés a pályáztatásban, esetleg annak átvállalása).
6. Háromoldalas színes ÉTA-prospektus, egyoldalas ÉTA-szóróanyag elkészíttetése.
7. Az Éta munkájának aktivizálása szakmai mûhelyek létrehozásával. Ezen belül - a jogi kérdésekben - az Ee Jure Alapítvánnyal, esetleg az ÉFOÉSZ jogsegélyszolgálatával együttmûködve.
- korai fejlesztési munkacsoport
- oktatási, szakképzési, továbbképzési munkacsoport
- lakóotthonok, lakóintézmények munkacsoport
- információs munkacsoport, amely a hírlevelet, internet-szolgáltatásokat, valamint a sajtókapcsolatokat biztosítja.
8. Az 1% támogatással kapcsolatos feladatok.
9. Továbbképzés, szemináriumok, szakmai elõadások (ezen belül az új számviteli törvény alkalmazása a nonprofit szervezeteknél, 20-25 fõs háromnapos szeminárium megtartása).
10. Nemzetközi kapcsolatok, különös tekintettel a határon túli hasonló szervezetekre (Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Szlovákia).
11. Konferenciák, workshopok tartása országos, illetve régiós szinten.
12. Sportrendezvények, lovas versenyek, úszóversenyek és egyéb más rendezvények szervezése, illetve bekapcsolódás azokba.
13. Táboroztatások.
14. Az ÉTA népszerûsítése, imázsának erõsítése - képviseletének kérdésköre.
15. A lakóotthonok szervezetének bekapcsolása, beemelése az ÉTÁ-ba.
16. Kiállítások szervezése, vagy abban való részvétel.
17. Tanácsadószolgálat biztosítása, megszervezése központilag és régióként.
18. Karácsonyi vásárok, ünnepségek szervezése. Együttmuködés az országos és helyi sérültszervezetekkel.
19. ÉTA-pályázatok, pályázati tanácsadás.
20. Külföldi tanulmányutak szervezése az ÉTA tagszervezeteinek. Elsõsorban Ausztria, Németország; a Lebenshilfe intézményeinek meglátogatása.
21. Szülõi segítés kérdésköre.
22. Együttmûködés az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Karával.
23. Szakmai könyvtár, illetve videotár létrehozása - elképzelhetõ, hogy a gyógypedagógiai fõiskolával közösen.

Fészek programunk 1997-ben indult azzal a céllal, hogy lehetõvé tegye az értelmi és halmozottan fogyatékos fiatalok számára családias, kiscsoportos lakóotthonok országos hálózatának létrejöttét. Alapítványunk támogatásával, 2000. december 31-ig, huszonkilenc civil szervezet keretein belül, harmincnégy lakóotthon létesült az elmúlt években, szerte az országban. 2001-ben további négy civil szervezet támogatása van folyamatban. A jövõben már nem tervezünk alapítványi keretek között lakóotthoni férõhely kialakítást.

A program az évek során számos olyan szolgáltatással bõvült, amelyek az eredeti célkitûzést szolgálják, de sokkal tágabb megközelítésben. Célunk, hogy a leendõ lakók és szüleik, valamint a lakóotthonokban dolgozó munkatársak, olyan támogatást kapjanak tõlünk, ami emberi, családias élet megteremtését teszi lehetõvé.

Kezdettõl fogva fontos szerepet kap a lakóotthonokban dolgozó munkatársak képzése és továbbképzése. Emellett alapítványunk több olyan szolgáltatást is mûködtet, amelyek módszertani illetve gyakorlati segítséget nyújtanak az egyes lakóotthonoknak.

A lakóotthonok létesítésére a Kézenfogva Alapítvány szigorú, egyedi módszert dolgozott ki, amelynek segítségével a lakások építését és vásárlását pénzügyileg koordinálták. A pénzügyi bonyolítás fontosabb elemei: Csak utófinanszírozást vállaltak. A beruházókkal õk álltak és állnak közvetlen kapcsolatban, és nem a pályázók. A házakon tízéves terhelési és elidegenítési joga van a Kézenfogva Alapítványnak. További részleteket dr. Éliás Sárától (06-70) 219-8931 lehet megtudni.

Segítoképzés (120 órás nem akkreditált):
Ebben a félévben egy csoportot indítottunk 20 fõ részvételével. A képzés folyamatban van. A következõ ilyen jellegû tréninget 2002-ben tervezzük.

Speciális modul:
A Philadelphia Alapítvány munkatársai az év második felében is folytatják képzéseiket. Ebben az évben az állami, egyházi és önkormányzati fenntartású szervezetek számára is nyitott a képzés. Kétszer kétnapos tréning keretében a súlyosan és halmozottan fogyatékos emberekkel való foglalkozás és bánásmód szerepel a tematikában. A két képzés egy hollandiai tanulmányutat fog közre, amelynek résztvevõi a képzés hallgatóiból kerülnek ki. Idõpont 2001. szeptember, október, november.

Akkreditált továbbképzés:
Felsõfokú végzettségû, diplomás szakemberek egy csoportjának 60 órás képzése van folyamatban. A résztvevõk száma 27 fõ. A következõ félévben szeretnénk indítani egy újabb tréninget a diplomás szakembereknek, és egy csoportot a szakképzettséggel (pl. szociális ápoló, gondozó) rendelkezõknek is.

Képzések akkreditációja:
Tárgyalásban vagyunk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskolai Karral arról, hogy az általuk akkreditálandó gyógypedagógiai asszisztens képzés egyik szabadon választható, 120 órás szakmodulja Fókuszban a lakóotthon címmel, a Fészek programban kidolgozott és adaptált képzési anyag legyen.

Dolgozunk azon is, hogy az Országos képzési jegyzékben szereplõ szociális ápoló, gondozó szakképzést is beindítsunk. Úgy tûnik, hogy egy teljesen új szakma akkreditációját is el kell kezdenünk.

Kézikönyvek fejlesztése:
A képzésekhez kapcsolódóan ebben az évben két új könyvvel tervezzük a Fészek Szakmai Füzet sorozatot bõvíteni.

Szervezetfejlesztés:
Továbbra is segítjük a lakóotthont mûködtetõ civil szervezetek hálózati együttmûködését. Az idén 1 millió forint áll rendelkezésre a hálózati kommunikáció fejlesztésére. Ennek keretében egyrészt a mindenkori újságot szerkesztõ jut hozzá egy számítógéphez, másrészt a régiófelelõsök közötti elektronikus kommunikáció fizikai feltételeinek kiépítését szeretnénk elõsegíteni.

Szexedukáció és önvédelmi program:
A kézikönyv és a munkafüzet lektorálás és szerkesztés alatt áll.

Szupervízió:
A szupervízió második szakasza a hat régióban a vezetõk és a segítõk számára is folytatódik 2001. június 30-ig. Az év második felében, pályázati formában lehet majd ehhez a szolgáltatáshoz hozzájutni már nem csak a civil szervezetek bevonásával. A részletekkel késõbb jelentkezünk.

Training on the job:
Tervezzük azt, hogy tavaly a Philadelphia Alapítvány által Piliscsabán kipróbált Training on the job módszert biztosítjuk két civil szervezetnek, pályázati úton. A módszer segítségével a lakóotthoni személyzet tudatosabban és hatékonyabban kommunikál egymással, szûkebb, tágabb környezetével és nem utolsó sorban a lakókkal.

Konferencia szervezése:
Szexuáledukációs konferencia szervezése a projekt eredményeinek ismertetése, bemutatása céljából. Az értelmi fogyatékos emberek bentlakásos intézményeiben dolgozó segítõknek íródott Etikai kódex széles körû megismertetését szolgáló konferencia megszervezése.

Technikák, eszközök gyûjtése és terjesztése:
Az önállóságot elõsegítõ technikák, eszközök gyûjtésének, terjesztésének programja folyamatban van. Az elsõ eredmények 2001. nyarán várhatóak.

Szülõcsoportok:
A Fészek program keretében a lakóotthon megvalósítására 2001-ben támogatást kapott szervezeteknek biztosítjuk e csoportok mûködését.

Foglalkoztatás:
E program keretében felmérjük a Fészek programban támogatott szervezetek lakóotthonaiban élõk foglalkoztatási helyzetét. A budapesti és Pest megyei régió felmérése befejezõdött.

Lobbitevékenység:
A tavaly kidolgozott az 1/2000-es SZCSM rendelet és a Szociális törvény lakóotthonokra kidolgozott módosító javaslatai a Szociális és Családügyi Minisztériumban vannak. Egyenlõre nem kaptunk választ.

A lakóotthonok létesítését támogatták:

Holland külügyminisztérium MATRA programja: 2 millió NLG (ebbõl 1.300.000 lakóotthoni létesítésre, 700.000 képzések kidolgozására és bonyolítására)
Népjóléti, majd Szociális és Családügyi Minisztérium négy éven (1997-2000.) keresztül 50-50 millió, összesen 200 millió forint.
Magyar Soros Alapítvány: 50 millió forint
Open Society Institute, New York: 50 millió forint
Együttmûködõ Holland Alapítványok Közép és Kelet-Európáért: 40 000 NLG
Luxemburgi kormány: 30 millió forint

Nem elég csak törvényt hozni a lakóotthonokról, a szándék mellett a megvalósításhoz pénz is kell. Pályázatok útján 2000-ben az állam - a fogyatékosügyi programkeret terhére - 199 millió forintot költött új lakóotthonok létrehozására, a meglévõk tárgyi feltételeinek javítására, új nappali és átmeneti intézmények létesítésére. (2001-ben már 385 millió forintra lehetett pályázni.)

E pénzbõl például 100 millió forint ment lakóotthonok létesítésére (ennek és más forrásoknak köszönhetõen évrõl évre nõ az otthonok száma), de jutott pénz a tárgyi feltételek javítására is. Akadálymentesítésre 29 intézet kapott pénzt. A pályázatokat a Fogyatékosok Esélyegyenlõsége Közalapítvány írta ki. Azok, akik még csak mostanában gondolnak arra, hogy lakóotthont szeretnének létesíteni, közöljük az erre vonatkozó törvény legfontosabb részeit. hogy pontosan tudják, mire vállalkoznak, s mi az, ami számon kérhetõ rajtuk. Azt sem árt tudni, hogy bár a lakóotthonok megkapják az un. fejkvótát gondozottjaik után az államtól, ez a pénz közel sem elegendõ a megnyugtató mûködtetéshez. Azaz folyamatosan pályázniuk kell, vagy olyan pénzügyi-gazdasági konstrukciót kell kidolgozniuk, ami fedezi az otthon fenntartásának költségeit. Ez utóbbi talán nehezebb, mint a pályázatokon pénzt nyerni. Ezért arra kérjük olvasóinkat, írják meg nekünk, ha az Önök lakóotthona így mûködik, s mi a következo ÉTA - Hírlevélben bemutatjuk Önöket.

A lakóotthoni ellátás részletes szabályozása törvényi és végrehajtási rendeleti szinten megtörtént. Az 1999. évi LXXIII. törvény, 1999. október 1-jével módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvényt, ezáltal 1999. október 1-jével bevezette a lakóotthoni ellátási formát, mint tartós bentlakást nyújtó intézményt, rögzítette az intézményi térítési díj megállapítására vonatkozó szabályokat.

A lakóotthon mûködésére vonatkozó részletes szakmai szabályokat, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendelet tartalmazza.

A lakóotthon létrehozása:

88. § (1) A lakóotthon a következõ formákban mûködtethetõ:
a) már mûködõ - fogyatékos személyeket, illetve pszichiátriai betegeket ellátó - ápoló-gondozó otthonhoz, valamint rehabilitációs intézményhez kapcsolódóan, vagy
b) önálló szervezetben.
(2) A lakóotthonban olyan elhelyezési körülményeket kell biztosítani, amely lehetõvé teszi az ellátást igénybe vevõ egyéni igényeinek minél szélesebb körû figyelembevételét.
(3) Tizennégy fõo befogadására alkalmas lakóotthon akkor hozható létre, ha
a) az intézmény kialakítására csak egy már meglévõ épületben van mód, és
b) az épület adottságai, méretei ezt indokolttá teszik.

89. § (1) A lakóotthonba az a személy helyezhetõ el, aki
a) önellátásra legalább részben képes,
b) elégséges jövedelemmel rendelkezik az új életforma költségeinek viseléséhez,
c) folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel.
(2) A lakóotthonban - a szociális intézménybol történõ áthelyezés esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl az a személy helyezhetõ el, aki az egyéni gondozási és egyéni fejlesztési terv részét képezo egyéni fejlesztõ program lezárását követõen elfogadja a kihelyezést.
(3) A lakóotthonban ellátottakat próbaidõvel is fel lehet venni. A próbaidõ tartama hat hónapnál hosszabb nem lehet.
(4) A lakóotthonban azonos és különbözõ típusú betegségben, fogyatékosságban szenvedõ személyek egyaránt elhelyezhetõk, figyelemmel kell azonban lenni az ellátást igénybe vevõkrõl készített szakorvosi véleményre.

90. § (1) Az intézmény vezetõjének feladata, hogy megállapítsa az önellátásra való képesség mértékét, figyelembe véve az intézmény orvosának, a felülvizsgálatot végzo bizottságnak, esetleg az ellátottat kezelõ szakorvosnak a véleményét.
(2) Az intézmény mellett mûködõ lakóotthon számára igény szerint biztosítani kell a szükséges szolgáltatásokat (pl. étkeztetés, foglalkoztatás, mosatás stb.). Az önállóan mûködõ lakóotthonban szükség szerint kell a szolgáltatásokat a fenntartónak megszervezni. A lakóotthonban folyó szakmai munkát az intézmény vezetõje felügyeli.

91. § (1) Ha a lakóotthoni ellátásban részesülõ személy egészségi állapotában változás következik be, részére a szükséges egészségügyi, ápolási, gondozási szolgáltatásokat ideiglenesen biztosítani kell.
(2) Tartós állapot rosszabbodás esetén intézkedni kell az ellátást igénybe vevõ állapotának megfelelõ elhelyezésrõl.

A lakóotthon szakmai feladatai:

92. § (1) A lakóotthoni ellátás során - az intézmény sajátosságaitól függetlenül - biztosítani kell
a) a lakóhelyi, munkahelyi feladatok és a szabadidõ eltöltésének szétválasztását, lehetõség szerint foglalkoztatást, esetleg szabadidõs tevékenységeket, illetve azok szervezését,
b) az ellátást igénybe vevõ életkörülményeivel kapcsolatos problémák önálló megoldását, szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához,
c) az ellátást igénybe vevõ szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetõségének megkönnyítését.
(2) A lakóotthon erre vonatkozó igény esetén biztosíthatja az ellátást igénybe vevõrõl gondoskodó szülõ, hozzátartozó - a lakóotthonra engedélyezett férõhelyszámon felül történõ - elhelyezését, feltéve, hogy az együttélést a fogyatékos személy állapota indokolja.
(3) A lakóotthon a házirendben szabályozott esetekben - a lakóotthonra engedélyezett férõhelyszámon felül - elhelyezést biztosíthat az ellátást igénybe vevõ kiskorú gyermekének. A kiskorú gyermek elhelyezésének biztosítása alapfeladatot meghaladó szolgáltatásnak minõsül.
(4) A normális napi életritmus kialakítása kapcsán figyelemmel kell lenni
a) a munkavégzésre, a szabadidõ eltöltésére,
b) a munka és a szabadidõ megfelelõ arányára,
c) továbbá a lakóotthon fenntartásában vállalt feladatok ellátására.

A lakóotthon tárgyi követelményei:

93. § (1) A lakóotthon korszerû lakhatási és életkörülményeket biztosít, illetve minõségi követelményeknek megfelelõ ellátást nyújt.
(2) A lakóotthon rendelkezik
a) az éjszakai és nappali tartózkodásra,
b) személyi tisztálkodásra,
c) az étel elkészítésére, fõzésre,
d) az étkezésre,
e) közösségi együttlétre, tevékenységre alkalmas helyiségekkel.
(3) A lakóotthon esetében egy lakószobában kettõ, kivételes esetben négy személy helyezhetõ el.

94. § (1) Lakóotthoni forma kialakítására az az épület alkalmas, amelyben
a) személyenként a lakószobában legalább nyolc négyzetméter nagyságú lakóterület jut,
b) tíz ellátottra két fürdoszõba (fürdõkád vagy zuhanyzó),
c) külön helyiségben két darab illemhely,
d) konyha, illetve nyolc-tizenkét fõ elhelyezésére alkalmas étkezõhelyiség,
e) legalább húsz négyzetméter alapterületû közösségi együttlétre szolgáló helyiség található, valamint
f) biztosított a folyamatos melegvíz-, fûtés- és energiaszolgáltatás.
(2) A konyhának alkalmasnak kell lennie meleg étel készítésére. A konyhának átlagos felszereltségûnek kell lennie.

A lakóotthon szolgáltatásai:

95. § (1) Az ellátást igénybe vevõ a lakóotthontól a következõ szolgáltatásokat igényelheti:
a) étkezés,
b) munka jellegû foglalkoztatás megszervezése,
c) pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás,
d) egészségügyi, mentálhigiénés alapszolgáltatás (tanácsadás, életvitel javítását segítõ programok),
e) szabadidõs programok szervezése (kirándulás, rendezvények),
f) sportszerek használatának biztosítása.
(2) A lakóotthonban a szociális segítõ szervezi a foglalkoztatást, a szabadidõs programokat.

A lakóotthon lakóinak jogai:

96. § (1) A lakóotthoni ellátást igénybe vevõk jogosultak látogatót fogadni. A látogatók fogadásának rendjét a házirend határozza meg.
(2) A házirend az (1) bekezdésben, valamint az 5. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza különösen
a) azt, hogy ki, milyen feltételekkel léphet be a szobába az ott élõk engedélye nélkül,
b) a takarítás rendjét, módját,
c) a lakószoba díszítését, felszerelésének kialakítását, a személyes használati tárgyak használatát.
(3) A lakóotthonban lakók joga, hogy önállóan meghatározzák a házirendben az életvitelükkel kapcsolatos együttélési szabályokat.
(4) Az ellátást igénybe vevõ képességeihez mérten részt vehet a lakóotthon mûködtetésében.

Fogyatékos személyek lakóotthonára vonatkozó különös szabályok:

100. § A fogyatékos személyek lakóotthonát úgy kell kialakítani, hogy
a) a lakóotthon akadálymentes megközelíthetõsége,
b) a támogató szolgálat szükség szerinti igénybevételének lehetõsége,
c) szükség esetén a szociális intézmény, így különösen fogyatékos személyt vagy pszichiátriai beteget ápoló-gondozó, vagy rehabilitációs intézmény, családsegítõ szolgálat, gondozási központ elérhetõsége biztosított legyen.

Norbert Schwarte - Ralf Oberste - Ufer:
LEWO Életminõség a felnõtt korú értelmi fogyatékosok lakóformáiban
Segédeszköz a minõségfejlesztéshez
Jegyzettár ELTE BGGytF, Bp. VIII. Ecseri út 3., tel: 348-1300

Hatos Gyula:
Értelmileg akadályozott felnõttek pedagógiai kísérése
Jegyzettár ELTE BGGytF Bp. VIII. Ecseri út 3., tel: 348-1300
Hatos Gyula munkája foglalkozik:
- a felnõtté válással, az önállósági lehetõségekkel, vágyakkal, belsõ problémákkal
- a barátsággal. párkapcsolattal, szexualitással
- a lakással, foglalkoztatással és a munka világával
- végül az idõs emberek gondjaival, életük segítésével

Dr. H. Günzburg:
Pedagógiai analízis és curriculum a szociális és személyiségfejlõdés mérésére értelmi fogyatékosoknál - A P-A-C négy változata
Jegyzettár ELTE BGGytF, Bp. VIII. Ecseri út 3., tel: 348-1300
A könyvben, amely a Szociális és Családügyi Minisztérium által elrendelt állapotfelmérés kötelezõ vizsgálati anyagát tartalmazza, megtalálják a P-A-C ûrlapokat is.

Kiscsoportos lakóotthonok (1999)
A szervezés és a tartalmi munka aktuális kérdései (Két munkakonferencia tapasztalatai)
Szerkesztette: Lányiné Engelmayer Ágnes
Soros Alapítvány, 1525 Bp. Pf. 34. Tel: 315-0303

Kézikönyv az értelmi fogyatékos emberek lakóotthonaiban dolgozó segítõk számára
Szerkesztõbizottság: Maléth Anett, Pordán Ákos, Végh Katalin
Kézenfogva Alapítvány, Bp. IX. Haller u. 44. tel/fax. 217-8100

Támogatott foglalkoztatás
Értelmi sérültek a nyílt munkaerõpiacon
Salva Vita Alapítvány, 1081 Budapest, Népszínház u. 17. Tel./fax: 210- 0927.
(Személyes vétel esetén elõre egyeztetett idõpontban.)
e-mail: adavid@mail.datanet.hu

A könyvek a fenti címeken megrendelhetõk, illetve a helyszínen megvehetõk.

A Magyar Soros Alapítvány un. Kitagolás programjának elsõdleges célcsoportja az értelmi fogyatékos fiatalok és felnõttek. Miért éppen õk? "Egyrészt azért, mert õk azok, akik a legnagyobb számban kénytelenek szinte az egész életüket a világtól, a többségi társadalomtól meglehetõsen elzárt, nagy létszámú intézetekben, többnyire zsúfolt körülmények között letölteni, másrészt azért, mert õk azok, akik a legkevésbé képesek érdekeik, lehetõségeik felismerésére és különösen ezek hatékony képviseletére." (Kiscsoportos lakóotthonok - A szervezés és a tartalmi munka aktuális kérdései, szerkesztette Lányiné dr. Engelmayer Ágnes. Soros Alapítvány, Bp. 1999.) A fent idézetteket Kedl Márta írta, aki a Soros Alapítvány, Fogyatékossággal élõ emberek életminõségének javítását elosegítõ programok szakértõje, és akitõl a Soros Alapítványra vonatkozó összefoglalót is kaptuk.

Az 1996-ban indított program célja, hogy kiscsoportos lakóformák létesítésének ösztönzése útján elõsegítse a fogyatékossággal élõ emberek életkörülményeinek és életmódjának normalizálását, közelítését kortársaikhoz. A program elsõosorban a szemléletváltást, a folyamat szakmai feltételeinek kialakítását kívánja segíteni, mindenekelõtt az értelmi és halmozott fogyatékosságuk miatt intézetben élõ felnõtteknél. (Itt említem meg, hogy az anyagi támogatás csak töredéke egy lakóotthon létrehozásához szükséges összegnek, hiszen az alapítvány, az alapító szándéka szerint, nem támogat ingatlanbeszerzést, építést, átalakítást. Tehát ezeket más forrásból kellett és kell továbbra is a pályázóknak megszerezni. Ez is volt az egyik oka annak, hogy az elsõ években kevés pályázatot tudott az alapítvány támogatni.)

A segítés formái: a lakóotthon-indítási programok anyagi támogatása, valamint a szakmai megújulás, továbbfejlõdés többoldalú ösztönzése: felmérések, háttértanulmányok készítésének, szakirodalom fordításának támogatása, video- és fényképfelvételek készítésének támogatása, kiadványok megjelentetése illetve támogatása, konferenciák szervezése, képzések támogatása. (Minderrõl részletesebben ld. Kedl Márta összefoglalásait az alábbiakban felsorolt elsõ két kötetben.) 1997 óta eddig összesen 6, többségében 2-3 napos konferenciát szerveztünk, négyet saját szervezésben, egyet a Kézenfogva Alapítvánnyal, egyet pedig az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Karral közösen.

Az 1997-tol évente meghirdetett lakóotthonos pályázatokat jól elõkészítették az azt megelõzõ pályázatok (koncepciók bemutatása pályamunkákban, illetve az intézetek és a külvilág kapcsolatának ösztönzése).

A program keretében, kiscsoportos lakóotthonok indítására irányuló modellértékû komplex intézmény(át)alakítási - (át)szervezési programok nem beruházási költségeinek (szakmai elõkészítés, indítás, a lakók felkészítése, berendezés) támogatására lehet pályázni.

Ezeken kezdetben csak az értelmileg és halmozottan sérült személyek számára tartós bentlakást, személyes gondoskodást szociális ellátás keretében nyújtó állami és egyházi intézmények - vagyis a nagy intézetek - vehettek részt, ugyanis ezekben az években a civil szervezetek lakóotthon létesítési programjait a Kézenfogva Alapítvány Fészek programjának jelentõs összegû támogatása útján segítette a Soros Alapítvány. Az utóbbi években civil szervezetek is pályázhatnak erre a programra - a támogatott pályázók jegyzéke tanúsítja, hogy sikerrel (ld. a Soros Alapítvány évkönyveit).

1999-tõl az érintettek önszervezõdõ egyesületei is pályázhatnak súlyosan és halmozottan akadályozott mozgáskorlátozottaknak létesülõ lakóotthonok indításának támogatására. A támogatási összegek mellett 2000-ig - természetbeni támogatásként - valamennyi nyertes pályázó szervezetbol 2-2 fõ részvételét finanszírozta a Soros Alapítvány a Kézenfogva Alapítvány által szervezett háromhetes, bentlakásos lakóotthoni segítõképzo tanfolyamon.

A Kitagolás program keretében, a Soros Alapítvány eddig körülbelül 50 lakóotthon indításához adott anyagi támogatást. Ezek között egyaránt vannak önkormányzati, továbbá egyházi fenntartású nagy intézetek, illetve civil szervezetek által létrehozott lakóotthonok. 2000 decemberével bezárólag, a Magyar Soros Alapítvány 183.326.000 forintot költött a Kitagolás programra és eddig mintegy 90 milliót a Kézenfogva Alapítvány Fészek programjára. Az utóbbi program a New York-i Soros Alapítványtól is jelentõs (50 milliós) támogatásban részesült.

A kézzelfogható anyagi támogatáson túl talán még fontosabb az intézet-átalakítási folyamat szakmai-módszertani elõkészítése terén betöltött szerep, az elért eredmények. Ahogyan a Kiscsoportos lakóotthonok - A szervezés és a tartalmi munka aktuális kérdései c. kötetben már leírtam (14. old.) a Soros Alapítvány pályázatai, konferenciái és kiadványai, valamint a Kézenfogva Alapítvány Fészek programja elõkészítette az 1998-ban elfogadott XXVI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségének biztosításáról ide vonatkozó elõírásait, és megteremtette ezek megvalósításának szakmai feltételeit. Így 1998-ban, a költségvetési forrásokból elsõ alkalommal e célra meghirdetett pályázatok fogadókész közegre találtak, és szakmai tapasztalatok, kiadványok és kapcsolatok is rendelkezésre álltak.

Kedl Márta

Eddig megjelent legfontosabb kiadványok:
1. Zászkaliczky P. (szerk.) A függõségtõl az autonómiáig. Helyzetértékelés és jövõkép a kiscsoportos lakóotthonokról. A Kézenfogva Alapítvány és a Soros Alapítvány közös kiadványa. Bp. 1998 .
2. Lányiné E. Á.(szerk. ): Kiscsoportos lakóotthonok - A szervezés és a tartalmi munka aktuális kérdései Soros Alapítvány, Bp. 1999.
3. Schwarte - Oberste-Ufer: LEWO, Életminoség a felnõtt korú értelmi fogyatékosok lakóformáiban (fordította és szerkesztette: Zászkaliczky Péter) Soros Alapítvány, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola, Bp. 1999.

A harmadik kiadvány (LEWO… ) kiváló eszköz a szolgáltatások minõségének belsõ felméréséhez, és továbbfejlesztéséhez, így jól használható a minõségbiztosításhoz. Emellett nagyon fontos módszertani útmutató is, nemcsak a lakóotthonok, hanem az értelmi akadályozottsággal élõ felnõttekkel bármilyen vonatkozásban foglalkozó szakemberek számára. A Németországban kidolgozott anyag magyar viszonyokra történõ adaptálása - ami szintén a Kitagolás program támogatásával folyik - a közeljövõben lezárul, és az adaptált változat is megjelenik.

Mi a sikeres pályázat titka?

Semmiképpen sem a jó ajánló, hiszen szakmai ajánlást a kuratórium döntése alapján már 1998 óta nem kérünk sem a Kitagolás, sem az Önrendelkezõ élet programban. Fontos, hogy a pályázat feleljen meg a meghirdetett tartalmi és formai feltételeknek, követelményeknek. Például csak a meghirdetett célok és tevékenységek megvalósítására érdemes pályázni, mert az ezektõl eltérõt - bármilyen fontos, jó kezdeményezést tervezzenek is - az alapítvány nem fogja tudni támogatni a program költségvetési keretébõl. Lényeges követelmény, hogy a pályázónak rendelkeznie kell a beruházáshoz szükséges összeggel, hiszen másképpen nem tudja a az alapítvány által támogatott célokat megvalósítani. Ha erre - a Soros Alapítványhoz benyújtott pályázattal közel egy idõben - máshová (pl. a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz) nyújtott be pályázatot, akkor csak ennek elnyerése esetén kaphat támogatást. (Ezért hosszadalmasabb általában a Kitagolás pályázatok elbírálása a Soros Alapítványnál a szokásoshoz képest.)

A felsorolt feltételek megléte azonban még nem elegendõ a pályázat kedvezõ elbírálásához. Ehhez a döntõ tényezõ a pályázati program szakmai színvonala és megalapozottsága, aminek megítéléséhez fontos, hogy az ûrlapon feltett kérdésekre a pályázó konkrét válaszokat adjon. Az épület alaprajzának, illetve tervrajzának alapján pedig például megállapítható, hogy az alkalmas-e a lakóotthoni élet színterének. Az értékelés további fontos szempontja a reálisan összeállított költségvetés.

Hogy a támogató szolgálatokra szükség van, azt mindenki tudja, legfõképpen az érintettek. Hogy ez miként és mennyibõl valósuljon meg, az már vita tárgyát képezi. Az érintettek keveslik, és lassúnak tartják a dolgok menetét, akik pedig a pénzt adják, azok azt mondják: most ennyi van, idén is többet költöttünk, mint tavaly, és ha jól megy minden, jövõre még többet fogunk költeni.

A tavaly elkezdett modellkísérlet tovább folytatódik. Vannak olyan vélemények, hogy nem új ellátási forma kidolgozását, kikísérletezését kell elvégezni. Arról van szó, hogy a támogató szolgálat(ok) koordinációját kell megvalósítani, és biztosítani kell mindenkinek a hozzáférhetõséget. Errol az elképzelésrol még folyik a szakmai vita, de aki kis, eldugott faluban él, az csak üdvözölni tudja az ilyen gondolatokat. E koordinációban a civil szervezeteknek kellene elsõdlegesen "pályát" biztosítani, hogy õk végezzék a kliens és a szolgáltató között a közvetítést, és hogy feltérképezve a hiányokat, pótolják azokat. Ezen elképzelés szerint két modellkísérletet lehetne elkezdeni, az egyik Budán, a másik Pesten. (a pályázatok elbírálása most van folyamatban, a következõ Hírlevélben már beszámolhatunk arról, hogy hol, kit és milyen szolgáltatás ügyében lehet és érdemes keresni - a szerk.) Azok, akik az elõzõekben vázoltakat vallják, máson is változtatnának: szerintük a fõvárosban is "kistérségekben" kellene gondolkodni, tehát nem ragaszkodni a törvény szigorú, ám nem életszerû betûjéhez, hogy 20 ezer lakosonként kell egy ilyen szolgálatot mûködtetni. Ezt az elképzelést még nem sikerült elfogadtatni, pedig a kistérségi szemléletre és életképes voltára nagyon jó példát adnak a vidéki városok, ahol az élethez igazítják a jogszabályt.

Azt is jó lenne elfogadtatni, hogy a személyi szolgáltatást - pontosabb, ha azt írom: a személyi szolgáltató által végzett munkát - közhasznúnak ítéljék a munkaügyi központok. A támogató szolgálatot biztosító központok igényfelméréssel kezdenék a munkát. Hogy mi az, amit állandóan el kell látniuk, például kinek kell naponta ebédet szállítani, ki az, aki egész napra igényel személyi segítõt, és melyek azok a szolgáltatások, amelyekre csak alkalmanként van szükség. Egy ilyen központban diszpécserszolgálat mûködne, ahol telefonon lehetne megrendelni a kért szolgáltatást. (Jómagam ezt a szolgálatot 24 órásnak képzelném, hiszen vannak olyan magányos emberek, akik ha baj van, senkihez nem tudnak fordulni.)

*

A fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodó komplex támogató szolgálatok modellkísérleteire szóló pályázat meghívásos körben meghirdetésre került. A támogató szolgálatok kialakítása új feladat, amellyel segíteni szeretnék a fogyatékos személyek ellátásának integrációját a meglévõ szociális, család- és gyermekvédelmi hálózatba. A modellkísérlet kétéves idõtartamú, amely elsõ évben önálló támogató szolgálat létrehozására és mûködtetésére, meglévõ szociális intézmény feladatkörének bõvülésével létrehozott támogató szolgálat kialakítására, a már mûködõ támogató szolgálat fejlesztésére és mûködési költségeinek kiegészítésére irányul. A 2001-ben erre 150 millió forint van, amihez még hozzájönnek a Munkaerõpiaci alap, Rehabilitációs alap foglalkoztatás elõsegítését célzó forrásai, és a Fovárosi Önkormányzat támogatása. A modellkísérlet folytatására 2002-ben 180 forintot szánnak.

A modellkísérletre megyei jogú városi, fõvárosi területi ellátási, kisvárosi, térségi modell, területi elv érvényesítése mellett kerül sor.

Tavasszal lezajlott az ÉTA elsõ konferenciája, ahol képviseltették magukat az érintett minisztériumok és a külföldi szakemberek is. A konferencia anyaga hamarosan könyvalakban is megjelenik. Túl az elõadásokon, a résztvevõk meglátogathattak budapesti vagy fõváros környéki intézményeket is. A három nap történéseit és az aktuális kérdéseket szekcióüléseken vitatták meg a vendégek. Az ott elhangzott javaslatokat az ÉTA eljuttatta az érintett hatóságoknak.

Korai szekció:
1. Az óvodák nagy részében nincs biztosítva a három éven felüliek ellátása, ezért törvénymódosításra lenne szükség.
2. Ha a szakértõi bizottság kijelöli az adott szolgáltatásokat nyújtó intézményt, akkor hogyan érvényesülhet a szülõ szabad intézményválasztási lehetõsége? Ez fõként Budapesten gond, hiszen vidéken korlátozott az intézmények száma.
3. A korai fejlesztés módszertanát alaposabban ki kellene dolgozni, magát a tevékenységet pontosabban körül kellene határolni, hogy azt csak valóban kompetens szakemberek, team végezhesse.
4. A finanszírozási nehézségekrõl: évente egyszer (okt. 15.) kell leadni a statisztikát, holott a fejlesztésre történõ jelentkezés folyamatos, azaz elõre nem tervezhetõ. A normatív finanszírozási rendszer összeütközésbe kerül azzal a gyakorlattal, ami több helyen is elõfordul, hogy a szülõ az egyik szolgáltatást az egyik intézménynél (pl. zeneterápia), a másikat egy másik intézménynél kívánja vagy tudja igénybe venni (pl. korai gondozás).
5. Pontosabban kellene szabályozni a korai fejlesztést végzõk kötelezõ óraszámát és azt, hogy ebbe mi tartozik bele. 60 perc vagy csak 45 perc a foglalkoztatás?

Iskoláskor szekció:
2. A szociális készségfejlesztés területén nagyon fontos a segítõk munkája, példamutatása. A szekció javaslata: a gyógypedagógiai pótlék, mint adható kiterjesztése a technikai dolgozók körére.
3. A fogyatékos felnõttek életlehetõségei kiteljesedtek. Meg kellene vizsgálni, hogy ez a tény, s az utóbbi években végbement változások hogyan hatnak vissza az iskolarendszerre, a képzési tartalmak meghatározására.
4. Konzultáltak a pedagógusok önfejlesztésének, személyiségfejlesztésének szükségességérõl, s ehhez javasolják a terápiás foglalkoztatás hangsúlyosabb megjelenését a gyógypedagógiai szakembereknek szervezett akkreditált továbbképzésekben.

Középsúlyosan sérültek nappali és intézeti ellátása:
1. A következõ konferenciák ne Budapesten, hanem a régió városaiban legyenek.
2. A két meglátogatott helyszínt példaértékûnek tartják a szekció résztvevõi, ezeket kellene a az önkormányzatok és a minisztérium figyelmébe ajánlani.
3. Nincs megoldva a felnõttkort elérõ értelmi sérültek nappali és intézeti ellátása, ezért fontos lenne, ha az esélyegyenlõségi törvényben leírtakat minden önkormányzat magáénak tudná.
4. A mindenkori kormány támogassa nagyobb mértékben a lakóotthonok kialakítását, és fenntartásában hangsúlyosabban vegye ki részét.

Szexuális nevelés:
1. A gyógypedagógusokat képzõ fõiskola óraszámában legyen benne a szexuális nevelés kérdése is.
2. Minden sérültekkel foglalkozó intézményben legyen felvilágosító munka a szülõknek és a sérültekkel foglalkozó szakembereknek egyaránt.
3. A tanfolyamok legyenek ingyenesek, akik elvégezték, kapjanak errõl hivatalos igazolást.

Foglalkoztatás szekció:
1. Az elkövetkezõ konferenciákkal kapcsolatban elhangzott javaslatok:
- ne Budapesten legyen
- legyen "bontott": specializálódjon életkor vagy témák szerint
- a miniszteriális vendégeket ne elõadni hívjuk meg, hanem mûhelymunkára, ahol meghallgathatják a gyakorlati problémákat, illetve válaszolhatnak a kérdésekre.
- a szekciók tapasztalatait, kéréseit, javaslatait az ÉTA jutassa el az állami szektor illetékes hivatalaihoz.
2. Igény lenne az oktatáson kívüli, de még nem munkaerõpiaci un. munkaorientációs központokra. Ezekben a központokban nagyon sokféle munkát kipróbálhatnának, és a gyakorolhatnának a munkavállalás elõtt álló fiatalok. A központ a célzott munkákra felkészítés, fejlesztés, illetve pályaorientációs felkészítés közben már a felnõtt élet elvárásait közvetítené.

Siketeknek létesít segélyhívó mobilvonalat a Budapesti Rendõrfõkapitányság. A siketek és nagyothallók részére kialakított (06-20) 900-0107-es segélyhívó számon szöveges üzenetekben is megtehetik bejelentéseiket a telefonálók. A rendõrség vállalta, hogy a közüzemi szolgáltatókhoz, a mentõkhöz, a tûzoltókhoz, az autóklub segélyszolgálatához, a robbanóanyag-kutatókhoz, de szükség esetén még a lelkisegély-szolgálathoz is továbbítja az üzeneteket, bejelentéseket. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége pedig elõre megírt, és a siketek mobiltelefonjaiba tölthetõ üzeneteket fogalmazott meg.

A rendõrség azt kéri, hogy az SMS-vonalat kizárólag a siketek és nagyothallók használják. A telefonhívás most még nem ingyenes, de a rendorség és a civil szervezet is reméli, hogy a jövõben az lesz, és a szolgáltatás a 107-es hívószámon is elérhetõvé válik.

(Forrás: Népszabadság)

Az Országgyûlés 2001. IV. 17-i ülésnapján elfogadta a 2001. évi XV. törvényt, a cselekvõképességgel, gondnoksággal összefüggõ egyes törvények módosításáról. Az új törvényi rendelkezések jelentõs - kedvezõ irányú - változást hoztak a gondnokoltak vonatkozásában. (A törvény novemberben lép hatályba.)

Mind a korábbi, mind az új szabályozás két esetben érinti a személy cselekvõképességét:

a) az életkor miatt: 14 év alatt cselekvõképtelen, 18 év alatt korlátozottan cselekvõképes a gyermek, belátási képességétol függetlenül. Nevében a törvényes képviselõ jár el, ill. jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselõ jóváhagyása szükséges.

b) gondnokság alá helyezéssel - belátási képesség hiánya vagy korlátozott volta miatt. A törvényes képviselõ feladatait itt a gondnok látja el, csak bírósági eljárás keretében kerülhet rá sor.

A változások az utóbbi esetre vonatkozóan igen jelentõsek.

1.) cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá az a nagykorú személy helyezhetõ, akinek az ügyei viteléhez szükséges
- belátási képessége
- pszichés állapota,
- szellemi fogyatkozása vagy
- szenvedélybetegsége miatt általános jelleggel ill. egyes ügycsoportok vonatkozásában tartósan, vagy idõszakonként visszatérõen, nagymértékben csökkent.

A korábbi szabályozás szerint a korlátozottan cselekvõképessé nyilvánított személy érvényes jognyilatkozatot csak gondnoka jóváhagyásával tehetett, az élet minden területén. Kivételt a jogszabály állapított meg, pl. önállóan köthetett olyan szerzõdést, amelybõl csak elõnye származhatott, vagy a mindennapi élet szükségleteinek fedezésére szolgáló kisebb jelentõségû szerzõdéseket. Az új rendelkezések részben fenntartják ezt az általános jellegû korlátozottan cselekvõképességet, de másrészt lehetõséget adnak a bíróságnak annak mérlegelésére, vannak-e olyan ügycsoportok, amelyek vonatkozásában az adott személy - állapota alapján - képes helyes, önálló, mindenki érdekét szolgáló döntést hozni. Ezért, ha a gondnokolt belátási képességének korlátozottsága csak részleges, minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság - ítéletében - cselekvõképességét nem korlátozta. A bíróság különösen a törvényben meghatározott 9 ügycsoport tekintetében korlátozhatja a teljes cselekvõképességet - de ez csak lehetõség. Mindez a gyakorlatban jelentheti pl. a következõt: Az adott személy cselekvõképességét a bíróság ítéletében korlátozza az ingó és ingatlan vagyonnal való rendelkezési jog, a tartással kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala és az örökösödési ügyek tekintetében. Ezekben az ügyekben csak gondnoka jóváhagyásával tehet érvényes jognyilatkozatot, egyéb ügyeiben azonban önállóan dönthet.

2.) Cselekvõképességet kizáró gondnokság alá a bíróság csak azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt -, tartósan teljesen hiányzik. Ebben az esetben a jogalkotó nem biztosít - értelemszerûen nem is biztosíthat -, olyan mértékû kedvezményeket az önálló döntésre, mint a részlegesen korlátozott cselekvõképességû személyeknél. Azonban rendelkezik arról, hogy ha a gondnokolt képes a véleménynyilvánításra, azt a gondnoknak figyelembe kell venni, s ha kötelezettségét folyamatosan megszegi, tisztségébõl elmozdítható.

3.) Nagyon lényeges változás, hogy a törvény kötelezõ jelleggel írja elõ a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatát. Errõl az ítéletben rendelkeznie kell, a felülvizsgálat idõpontja nem lehet késõbbi, mint az ítélet jogerõre emelkedésétõl számított 5 év. Tehát kevesebb lehet. A gyámhatóságnak kell a felülvizsgálati eljárást megindítania az ítéletben meghatározott idõpontig.

A kereset irányulhat
- a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak fenntartására,
- cselekvõképességet korlátozó gondnokság cselekvõképességet kizáró gondnoksággá változtatására,
- cselekvõképességet kizáró gondnokság cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történõ módosítására, ill.
- cselekvõképességet korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan gyakorolható jogkörök módosítására.

A törvény tehát itt is lehetõséget biztosít arra, hogy figyelembe véve az idõközben bekövetkezhetõ változásokat, az adott személy állapotának leginkább megfelelõ korlátozásra kerüljön csak sor.

4.) A gondnokká kijelölés új szabályai.
a) a gondnokság alá helyezett, még cselekvõképes állapotában, közokiratban kijelölhet gondnokot a maga számára, ill.
b) gondnokság alá helyezést követõen is megnevezheti gondnokát, ha ezek nem ellentétesek érdekeivel.
A korábbi rendelkezés szerint elsosõrban az együtt élõ házastársat lehetett gondnokul nevezni. Most a gondnokjelölésre a gondnokoltnak van elsõdlegesen lehetõsége, s csak ha ez nem lehetséges, kerülhet a házastárs kijelölésre. Mindezek hiányában olyan személyt kell kirendelni, aki a feladat ellátására minden tekintetben alkalmas. Itt a szülõket elõnyben kell részesíteni, akik - újabb fontos lehetõség -, végrendeletben vagy közokiratban haláluk esetére kijelölhetnek gyermekük számára gondnokot. Csak ezután jelölhetõ ki más hozzátartozó.

A sorrend tehát:
- gondnokolt saját akarata,
- házastárs,
- szülõk,
- szülok által megjelölt személy,
- hozzátartozó,
valamint - mindezek hiányában - a hivatásos gondnok.

A hivatásos gondnok esetében is találhatunk lényeges új rendelkezést: hivatásos gondnokul a fogyatékosokkal foglalkozó társadalmi szervezet (pl. egyesület) által a tagjai közül ajánlott személy is kirendelhetõ. E bekezdés fontos, új feladatot ad egyesületeknek. A szülõk számára lehetõvé válik, hogy a fogyatékosok helyzetét, sajátosságait jól ismerõ, és szívén viselõ emberre bízzák szükség esetén gyermekük további sorsát.

5.) Sok keserûséget, megaláztatást és felesleges fáradságot jelentett a szülõk számára, hogy részletes kimutatást kellett készíteniük arról, mennyiben és hogyan használták fel gyermekük javára annak szerény jövedelmét, juttatásait. Holott tudjuk, annak többszörösét fordítja minden, gyermekét õszintén szeretõ szülõ gyermeke eltartására. E tekintetben is hozott újat a törvény, amennyiben a gyámhatóság engedélyezheti egyszerûsített számadás készítését - kivéve a hivatásos gondnokot - ha a gondnokolt jövedelmi, vagyoni viszonyai ezt lehetové teszi.

Összegezve: véleményem szerint igen jelentõs, a gondnokolt érdekeit a korábbiakat jóval meghaladó módon képviselõ és figyelembe vevõ, számára nagyobb önállóságot adó jogszabály született. Mindez nagy felelõsséget ró a bíróságokra, gyámhatóságokra és különösen a szakértõkre, akiknek körültekintõ, alapos eljárása biztosíthatja, hogy az érintett személy csak a szükséges korlátokkal, a lehetõlegteljesebb életet élhesse. Hogy a törvény szellemisége a gyakorlatban ténylegesen megvalósul-e, és milyen mértékben, az még a közeli jövõ kérdése. De a lehetõség adott, amelyet az arra jogosítottaknak kötelessége érvényesíteni.

Dr. Szilágyiné dr. Erdõs Erika,
az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének alelnöke (Forrás: Esõember)

Jó hír a fogyatékossági támogatásra jogosultaknak, hogy az Országgyûlés módosította az erre vonatkozó törvényt: alapesetben a nyugdíjminimum 65%-át, a halmozottan fogyatékosok pedig annak 80%-át kapják, havonta. Eddig a vártnál kevesebben jelezték, hogy igénybe vennék ezt a támogatási formát, ezért a jelentkezési határidõ is módosult: 2002. december 31-ig lehet bejelenteni az igényt.

A törvény négyféle fogyatékosság sorol föl: látás, hallás, mozgás és értelmi fogyatékosságot. Halmozottan fogyatékos az, aki a felsoroltak közül legalább kettõbe beletartozik.

Az ügyintézés módja: A Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) a sérült szervezetekkel együttmûködési megállapodást kötött, így nem kell a kérelmezõknek a TÁH-t fölkeresniük. (Értelemszerûen a mozgáskorlátozottak egyesületei is ügyintézési jogkört kaptak, de nem csak a mozgássérülteknek segítenek. Bármely - a rendeletben érintett- személy kérvényét fogadják, és továbbítják a megfelelõ helyre.)

A fogyatékossági támogatásra külön nyomtatvány van: Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra, ezt két példányban kell kitölteni, ez többnyire beszerezhetõ az egyesületeknél, ha nincs, akkor a MEP-nél, a TÁH-nál, de sok háziorvosnál is van. A kitöltött lapokat a háziorvoshoz kell elvinni, õ is kitölt egy beutalónak nevezett négyoldalas nyomtatványt, amit odaad a kérelmezõnek. Ehhez kell csatolni minden olyan orvosi igazolást (zárójelentés, szakorvosi vélemény, leletek), ami a kérelmezõ fogyatékosságáról eddig készült. Az eredeti példányokkal kell elmenni a TÁH legközelebbi irodájába. Ott az orvosi papírokat lefénymásolják, hitelesítik, az eredetit pedig visszaadják. Utána pedig várni kell a TÁH értesítésére.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy még nincs egységes orvosi gyakorlat, a rendeletet az orvosok eltérõen értelmezik. Ezért fontos, hogy a szakvélemény minél részletesebb, minél "ütõsebb" legyen. Azt fontos tudni, hogy elutasító vagy a számunkra kedvezõtlen határozat esetén is van fellebbezési lehetõség. Ha megkaptuk az értesítést a TÁH-tól, hogy jár a támogatás, akkor le kell mondani a felemelt családi pótlékról és (ha van) a vakjáradékról. Érdemes számolni annak, aki felemelt családi pótlékra jogosult, mert a fogyatékossági támogatáshoz nem kapcsolódnak olyan elõnyök mint az adókedvezmény és a közgyógyellátás.